A gyulai Erkel-fa

A nevezetes fáról az 1963-as Kertészeti Lexikonban is olvashatunk:

"Erkel-fa. Gyulán, a Várkert-parkban idős mezei juhar (Acer campestre L.) őrzi a híres magyar zeneszerző emlékét."

Az 1968-as kiadású Gyulai városismertetőben található képen még nagy koronájú, viszonylag egészséges fát láthatunk. (A kép valószínűleg évekkel korábban készült.):

A kis füzetben ez áll:

"A Várfürdő parkjában középen áll az ún. Erkel-fa vagy Bánk bán-fa. Erkel Ferenc gyulai születésű nagy magyar zeneszerző szívesen töltötte szabadságát gyulai rokonainál. Nagyon szeretett a kastélykert lombos fái alatt dolgozni. A Bánk bán és részben a Brankovics című operája zenéjét itt írta ennek a több, mint másfélszáz éves, terebélyes fának árnyékában. A fát, melyet a Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánított, emléktábla jelöli." [1.]

Balogh András így ír a fáról:

"A hatalmas mezei juhar alatt komponálta Erkel a Bánk bán dallamait Békésgyulán. Erről a fáról készült a bemutatott rajz. (Sajnos időközben egy nagy vihar erősen megrongálta az emlékfát.) Rapaics Raymund "Öreg fák, ősi legendák" c. tanulmányában a békésgyulai Erkel-fát platánnak írja (1929-ben). Lehetséges, hogy ilyen fa is állt a kastély parkjában."

[2.]

Különös, hogy Balogh András ezt írja, hiszen nem messze az Erkel-fától áll egy 7,5 méter körméretű platán, mely már évtizedekkel ezelőtt is igen termetes lehetett.

Papp József 1975-ben közel 4 méternek adta meg az Erkel-fa törzskerületét. [3.]

Egy videó, melyen még életében láthatjuk a fát:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/08/15/19/Nekem_ne_lenne_hazam__Agak_es_dallamok.aspx

Ma már csak a fa borostyánnal befutott csonka törzsét láthatjuk a parkban.

Források:

1. Implom József: Gyulai városismertető (Öt városnéző séta) (1968)

2. Balogh András: Magyarország nevezetes fái (1968)

3. Papp József: Magyarország védett területei - Növény-és állatritkaságok (1975)