Nevezetes fák

A pusztavacsi akác

Az Erdészeti Lapok 1962. októberi számának hátlapján hatalmas akác fényképét láthatjuk a következő szöveggel: "Legöregebb akácfánk - 18 m magas, 5 m törzskerületű, becsült kora 100 év (Budapesti Áll. Erdőgazdaság, Pusztavacs)

[1.]

Ugyanezt a fényképet megtaláljuk Keresztesi Béla 1968-ban megjelent Magyar Erdők című könyvében is. Leírja, hogy a fa a Pusztavacsi Erdészet udvarán áll. [2.]

A Bartha Dénes-féle 1994-es lista is említi. [3.] Itt már azt írják róla, hogy egészségi állapota rossz. Nem gondoltam volna, hogy még mindig élhet, de a fát sikerült felkutatni, ma is áll. Törzskörmérete 545 cm.

Érdemes összehasonlítani a két képet. Érdekes, hogy az akác a tőle jobbra található fára támaszkodott már 50 éve is, csakúgy, mint most. Valószínűleg ez mentette meg a teljes kettéhasadástól.

Források:
1. Erdészeti Lapok (Az erdő) http://erdeszetilapok.oszk.hu/00449/pdf/
2. Keresztesi Béla: Magyar erdők(1968)
3. http://oregfak.emk.nyme.hu/

Az alcsúti akác

Az 1980-as évek elejéig az alcsúti akác volt az ország legöregebb akácfája. Papp József 1955-ben azt írta róla, hogy elöregedő odvas fa, törzskörméretét pedig 555 cm-nek mérte. [1.] Vajda Ernő pedig a fák életkorát elemezve említi: "Hozzá kell azonban tennem, hogy a különböző fajhoz tartozó fák vonatkozásában az öregkor viszonylagos fogalom: az akác, a fehér szeder, a mézgás éger, a jegenyenyár ritkán éri el a 120, legfeljebb 150 évet; a nyír, a tatárjuhar, a fehérfűz és sok más fa 200 évig is él; ezzel szemben a kocsányos tölgy elérheti nálunk az ezredik esztendőt is, a gesztenyefa, a diófa, a hársak és platánok is eljutnak az ötszáz-hatszázadik esztendőhöz. Így a 130 év körül tartó alcsúti akác talán "öregebb", mint az ezer év körüli életerős zsennyei tölgy. [2.]

1965 októberében:

[3.]

70-es évek:

[4.]

80-as évek:

"Az utolsó felvétel az ország egykor legöregebb akácfájáról. 1983 elején a vihar tőből kidöntötte."

[5.]

Források:

1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)

2. - 3. Dr. Vajda Ernő: Öreg Fák (1969)

4. Papp József: Magyarország védett területei - Növény-és állatritkaságok (1975)

5. Arborétumok országszerte (1984.) szerk.: Mészöly Győző

A galgamácsai öreg tölgy

Galgamácsa határában áll az a tölgyfa, melyet Mátyás király és Mária Terézia fájának is neveznek. [1. 2.]

1966 márciusában:

[3.]

[4.]

2007. februárjában. A fa törzskörmérete ekkor 615 cm volt:

Források:

1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)

2. - 4. Dr. Vajda Ernő: Öreg Fák (1969)

Storcz-fa

A Storcz-fa egy kocsányos tölgy Bag határában, mely a hírek szerint már elpusztult. Bartha Dénes 1994-es gyűjtésében még szerepel egy bagi tölgy 548 cm-es körmérettel [1.], valószínűleg ugyanez a fa. A tölgy már 1968-ban is odvas volt, melyről Vajda Ernő készített fényképeket. Ö 350 évre becsülte a fa korát.

A fa 1968 októberében:

[2.]

[3.]

Források:

1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)

2-3. Dr. Vajda Ernő: Öreg Fák (1969)

Az ásványrárói nyárfa

A szép fekete nyárfát a település határában, a kálvária előtt láthatjuk. Ma is gyarapodó, egészséges fa, melyet sokan a Szigetköz legöregebb és egyben legnagyobb nyárfájának tartanak. Biztosan nem a legnagyobb és valószínűleg nem is a legöregebb (-> http://www.dendromania.hu/index.php?old=fotok, 2009. szeptemberi galéria), de biztosan a legismertebb. Már az 1974-es Lányok évkönyve is szerepeltet róla egy képet a Szigetköz bemutatásánál.

[1.]

Ma a fa törzskörmérete nem sokkal marad el a 6 métertől. Jelenlegi állapotáról itt is láthatunk képeket.

Forrás:

1. Lányok évkönyve '74 (összeállította: D. Nagy Éva) (1973)

A gyulai Erkel-fa

A nevezetes fáról az 1963-as Kertészeti Lexikonban is olvashatunk:

"Erkel-fa. Gyulán, a Várkert-parkban idős mezei juhar (Acer campestre L.) őrzi a híres magyar zeneszerző emlékét."

Az 1968-as kiadású Gyulai városismertetőben található képen még nagy koronájú, viszonylag egészséges fát láthatunk. (A kép valószínűleg évekkel korábban készült.):

A kis füzetben ez áll:

"A Várfürdő parkjában középen áll az ún. Erkel-fa vagy Bánk bán-fa. Erkel Ferenc gyulai születésű nagy magyar zeneszerző szívesen töltötte szabadságát gyulai rokonainál. Nagyon szeretett a kastélykert lombos fái alatt dolgozni. A Bánk bán és részben a Brankovics című operája zenéjét itt írta ennek a több, mint másfélszáz éves, terebélyes fának árnyékában. A fát, melyet a Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánított, emléktábla jelöli." [1.]

Balogh András így ír a fáról:

"A hatalmas mezei juhar alatt komponálta Erkel a Bánk bán dallamait Békésgyulán. Erről a fáról készült a bemutatott rajz. (Sajnos időközben egy nagy vihar erősen megrongálta az emlékfát.) Rapaics Raymund "Öreg fák, ősi legendák" c. tanulmányában a békésgyulai Erkel-fát platánnak írja (1929-ben). Lehetséges, hogy ilyen fa is állt a kastély parkjában."

[2.]

Különös, hogy Balogh András ezt írja, hiszen nem messze az Erkel-fától áll egy 7,5 méter körméretű platán, mely már évtizedekkel ezelőtt is igen termetes lehetett.

Papp József 1975-ben közel 4 méternek adta meg az Erkel-fa törzskerületét. [3.]

Egy videó, melyen még életében láthatjuk a fát:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/08/15/19/Nekem_ne_lenne_hazam__Agak_es_dallamok.aspx

Ma már csak a fa borostyánnal befutott csonka törzsét láthatjuk a parkban.

Források:

1. Implom József: Gyulai városismertető (Öt városnéző séta) (1968)

2. Balogh András: Magyarország nevezetes fái (1968)

3. Papp József: Magyarország védett területei - Növény-és állatritkaságok (1975)

A parádi Rákóczi-tölgy

A parádfürdői Rákóczi-tölgy korát 300 évre becsülték. Papp József 1962-ben 770 cm kerületűnek mérte a fa törzsét [1.], fénykorában törzskörmérete 8 méter fölött lehetett. A tölgyről Jandala Attila küldött egy érdekes fényképsorozatot gyűjteményéből a 70-es évek közepétől napjainkig.

1975-ben: